Népművelő vagy kulturális manager?

Kategória: Hírek | Cikk Gyors olvasása
MEGOSZTÁS

Népművelő vagy kulturális manager?

Mióta szép mesterségemet művelem, számtalan kulturális rendezvényszervező (?), művelődésszervező (?), népművelő (?), műsorszervező (?), kulturális menedzser (?) tisztelt meg bizalmával. Természetesen soha nem okoz gondot a megszólítás, de fel-felmerül bennem a kérdés: ki, mi vagy te, hogyan titulálnád önmagad?

Minek nevezzelek, avagy nomen est omen?

Hol volt, hol nem volt, dúltak a boldog nyolcvanas évek, a „cocializmus” és a sorkatonai szolgálat. Bátyám még megtapasztalhatta a surranó* kimeríthetetlen vízhólyagteremtő kapacitását, a gulyáságyút** és az alaki kiképzés örömeit negyven fokban – a mai napig emlegeti az ott megesett hol vidám, hol keserű baka-sztorikat. 

Bár jómagam kimaradtam ebből a mítoszból, ami a sereg – mire besorozhattak volna, eltörölték az egész hóbelevancot –, bánja kánya!
Mégis van némi személyes tapasztalatom, hiszen kéthetente, az esedékes látogatásnál, ahogyan az jó testvérhez illik, a szokásos kedvenc hazai koszttal felpakolva (gyümölcsleves + rántott hús + krumpli + meggybefőtt) én is betettem a lábam a „lakiba”. Mindig nagyon vártam, hihetetlenül jókat beszélgettünk, és nagyokat hahotáztunk.

A domb, mint olyan – jó-jó, de milyen? 

Tudni kell, hogy a katonaság nem csak a testet, hanem a szellemet is pallérozta (…). Hogy tetten érhető legyen a tudás, a dolgozat sem maradhatott el.
Egy alkalommal, miután bátyám behabzsolta a menüt – mindig éhes volt –, megkérdezte tőlem, mi a domb, lévén, hogy ez is része volt a tananyaguknak. Szerette volna tudni, én mit gondolok. Kreatív legény voltam, tippeltem ezt-azt, de a megoldás közelébe sem jutottam. Nem csoda, hiszen a (katonai) definíció szerint a domb olyan tereptárgy, melyről a víz minden irányban lefolyik! Mit mondjak… Nyerítettünk…

Később, egyetemi tanulmányaim során megtapasztalhattam, hogy nem csak egy katonai tereptárgy meghatározásán lehet jó ideig eltöprengeni, hanem olyan fogalmakon is, mint a kultúra – erre például fél éves szemináriumot szánt az iskola. Természetesen ez egészen más súllyal nyom a latban – legalábbis nálam, aki nem vagyok katona.

Itt van ez az „izé”, ez a kulturális rendezvényszervező-dolog…

Mióta szép mesterségemet művelem, számtalan kulturális rendezvényszervező (?), művelődésszervező (?), népművelő (?), műsorszervező (?), kulturális menedzser (?) tisztelt meg bizalmával. Természetesen soha nem okoz gondot a megszólítás, de fel-felmerül bennem a kérdés: ki, mi vagy te, hogyan titulálnád önmagad?

Minek nevezzelek, Kedves Rendezvényszervező?

Nem volt ez mindig ilyen nehéz, hiszen a felvilágosodást követően egészen a rendszerváltásig szinte mindig a népművelők, a kultúrfelelősök intézték a kulturális programok megvalósítását.

A rendszerváltás idején a népművelők mellett megjelentek a kulturális managerek – igen, bizony: manager! Roppant könnyen fel lehetett őket ismerni, ugyanis táskavarrógépnyi mobiltelefonnal a kezükben jöttek-mentek, intézték egyik rendezvényt a másik után, függetlenül attól, esküvőről, sporteseményről, zenei programról volt szó. Akkoriban roppant menő volt kulturális menedzsernek bocsánat, managernek lenni. 

Alig tíz év alatt a rendezvényszervezés szövevényes viszonyokkal tarkított, önálló szolgáltatói iparággá nőtte ki magát. Azóta szerencsére meg/letisztult, szakosodott a szolgáltató-mezőny, ebből pedig leginkább a programszervezés legnagyobb nyertesei (vagy vesztesei) profitálhatnak: a közönség. 

Sokféle rendezvényszervező létezik. Egyesek céges eseményekre, mások esküvőkre szakosodtak, van, aki csapatépítő, személyiségfejlesztő tréningeket hoz tető alá. 

És vannak, akik kifejezetten a kulturális műsorok szervezését tűzték zászlajukra – ők a mai kor népművelői. 

A felelősség, a hivatástudat és az üzlet – mi a legfontosabb?

Kinek mi.
Felelőssége mindenkinek van, hiszen tőlünk függ a rendezvény sikere, mi vagyunk a motor és a felelőse annak, szemetet, vagy értéket kap-e a ránk bízott közösség.

Vérbeli művelődésszervező lehet egy jó könyvtáros, egy lelkiismeretes kulturális rendezvényszervező, akinek elhivatottsága nem merül ki a szervezésben, lebonyolításban. Aki nem adja alább, tartja a színvonalat, ha a fene fenét eszik is, mert hisz abban, hogy egy művészeti, kulturális, zenei műsorral, programmal gyarapítani lehet a „kiművelt emberfők” számát.

A rendezvényszervező – népművelő – művelődésszervező – műsorszervező – kulturális menedzser – üzletember is, hiszen gyakran a semmiből kell Valamit létrehozni – mindenki megelégedésére –, és az sem baj, ha a befolyt összeg nem fél peták. Úgy gondolom, az elkötelezett szakember számára a bevétel fontos, de nem elsőrangú – kivéve, ha az jótékonysági célra van szánva!

Laci bácsit, bölcs ezermesterünket is megkérdeztem anno egy „nehezebb” falunap után, hogyan hívhatom, mire ő ezt felelte: „Hogyan hívj? … Gyere öreg, meleg van, meghívlak egy sörre!”

Kedves Minek Nevezzelek! Minek nevezzelek?

Kérlek, írd meg, te hogyan vélekedsz – miként titulálod magad?

 

*Surranó: a katonai szlengben a bakancs.

** Gulyáságyú: a hadsereg mozgó konyhája, a melegélelem-ellátásában szerepet játszó főzőalkalmatosság, melynek füstcsöve az ágyúcsőhöz hasonlított. 

 

Vissza

Címkék : rendezvényszervezés

Hozzászólások :

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Oszd Meg a Cikket :


Szerző

Kapusi Szabolcs

Szeretném segíteni elhivatott kulturális szervező barátaim munkáját blogommal. Hírek, érdekességek, hasznos információk találhatók itt a rendezvény- és fesztiválszervezés világából. Rendezvényszervező cégemet családi napok, gyermek szabadidős programok, képzések, táborok megszervezésével szokták megbízni. Produkciós vezetőként a Vaga Banda Gólyalábasok, a Hűha Óriásbábos Társulat, az Egyszervolt Mesezenekar és az Aranykapu Bábszínház produkcióinak menedzselésével foglalkozom. Előadóművészként nagy örömmel veszek részt a csapatok előadásaiban, gólyalábas konferansz és bábszínész szerepkörökben.

Kapcsolódó cikkeink: