Augusztus 20-a az egyik legtöbbet „nyúzott” ünnepünk, legalábbis történetét tekintve. Mondhatni megjárta a hadak útját… Viselte a „legősibb magyar ünnep”, az „alkotmány napja”, az „új kenyér ünnepe” címet is. Minden kor azt az elnevezést aggatta rá, és akképpen értelmezte, mely a leginkább passzolt az aktuális hitvalláshoz, politikai nézethez. A magazin alábbi cikkel tiszteleg augusztus 20-a, a „kalandor” előtt.
Mit mondjak… Magyarország nemzeti ünnepének krónikája számomra egészen elképesztő. Históriáját igyekeztem a lehető legfeszesebb tempóban megírni – történetéhez méltóan.
Így vált ez a nap olyan nappá, amikor bárki nemzeti, vallási vagy egyéb meggyőződése szerint ünnepelhet.
Megkérdeztük Laci bácsit, mit gondol augusztus 20-a viharvert történetéről.
A következőket mondta: „Úgy gondolom, a magyar kultúra évezredes, egyedi, csak ránk jellemző tradíciókra épül, erősíti nemzeti identitástudatunkat, családdá kovácsol bennünket, ezek által válunk senki mással össze nem téveszthetővé. Történelmünk, így kultúránk része Szent István is. Magyarnak lenni kín és öröm, hisz’ nem kényeztettek el bennünket a „zivataros évszázadok”… Ezeknek az örömöknek, kínoknak adózunk azzal, hogy megünnepeljük Szent István ünnepét – így vagy úgy.”
Isten éltessen bennünket és Alkotmányunkat!
Szeretném segíteni elhivatott kulturális szervező barátaim munkáját blogommal. Hírek, érdekességek, hasznos információk találhatók itt a rendezvény- és fesztiválszervezés világából. Rendezvényszervező cégemet családi napok, gyermek szabadidős programok, képzések, táborok megszervezésével szokták megbízni. Produkciós vezetőként a Vaga Banda Gólyalábasok, a Hűha Óriásbábos Társulat, az Egyszervolt Mesezenekar és az Aranykapu Bábszínház produkcióinak menedzselésével foglalkozom. Előadóművészként nagy örömmel veszek részt a csapatok előadásaiban, gólyalábas konferansz és bábszínész szerepkörökben.